Továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll a HVG felsőoktatási rangsorának élén, az intézmény az oktatói kiválóság alapján összeállított alrangsort is vezeti. Az ELTE-t a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem követi a listán, míg a negyedik helyen holtversenyben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem végzett - adta hírül a HVG szakportálja, az Eduline. A karok listáján is az ELTE szerezte meg az első két helyet, a bölcsészkarral és a természettudományi karral, míg a harmadik helyen a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara áll. Az intézmények rangsorolásakor figyelembe vették: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát - ismertették a cikkben.
Ismét a legjobbak között a Semmelweis Egyetem
Harmadikként a tudományos publikációk idézettségi indexét mérik, a negyedik mutató pedig az idézettséget és a magas reputációjú cikkek számát együtt értékelő Hirsch-index. Az ötödik indikátor az intézmény nemzetközi kutatási együttműködéseit vizsgálja. A QS az öt indikátort szakterületenként eltérő súlyozással veszi figyelembe, a nemzetközi kapcsolatok indikátorát azonban csak az öt tágabb tudományág értékelése során alkalmazzák.
Fő tudományterületén, az élet és orvostudományi listán (Life science and medicine) a tavalyi pozíciójához képest 10 helyet javítva a 262. helyen szerepel a Semmelweis Egyetem a QS legfrissebb szakterületi rangsorában. A Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi szakterületi rangsora (rankings by subject) öt nagy tudományterületen méri össze a világ egyetemeit. A Semmelweis Egyetem fő tudományterületén, az élet és orvostudományi listán (Life science and medicine) a tavalyi, 272. pozíciójához képest 10 helyet javítva a 262. helyen végzett a legfrissebb, 2022-es rangsorban, hazai szinten a legjobb eredményt elérve. Fő tudományterületén belül az egyetem három szűkebb szakterületi listán került be a legjobbak közé. Orvostudomány (Medicine), valamint gyógyszerészet és gyógyszertan (Pharmacy & Pharmacology) terén korábbi pozícióját megőrizve továbbra is a top 250-ben szerepel a 201-250. helyen, míg az anatómiai és élettan rangsorban (Anatomy & Physiology) a 101-140. helyre sorolják. A hazai felsőoktatási intézmények közül mindegyik rangsorban a Semmelweis Egyetem áll a legelőkelőbb pozícióban.
Íg épül fel az egyetemi hierarchia: tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár. Mestertanár / műszaki tanár az, aki nem végezett élete során elegendő kutatómunkát a doktori fokozathoz (ami komolyabb helyeken már az adjunktusi fokozathoz is követelmény), de az oktatói tapasztalata miatt "elnézik" ezt neki. Mérnöktanár az, aki a mérnöki diplomája mellett elvégzett egy több éves másoddiplomás tanári képzést, ami feljogosítja, hogy középiskolában is taníthassa azokat a tárgyakat, amiket az egyetemen tanult. (Pl. szakközépiskolákban / szakiskolákban jellemző) Óraadó: benne van a szóban - nem alkalmazottja egyik egyetemi szervezeti egységnek sem, félévente-évente tart egy kurzust a főállása mellett. Címzetes az, aki egy felsőbb szerv (pl. egyetem vezetése) jóváhagyásával használ egy címet, de nem végzi az ezzel járó tevékenységet, illetve nem gyakorolja annak jogköreit. Pl. címzetes egyetemi tanár lehet egy kiváló kutató, aki tart esetleg óraadóként egy-két kurzust, de nem alkalmazottja az egyetemnek, és nem vesz részt tevőlegesen egyik tanszék munkájában sem.
- Egyetemi rangsor | Pécsi Tudományegyetem
- Házi szappan készítése
- Szeged.hu - Itt az új magyar egyetemi rangsor! Az ELTE után második az SZTE
- Egyetemi rangsorok - Jó, de nem elég jó | Magyar Narancs
- Rangsor - alon.hu
- Dr oláh lászló magánrendelés
A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól. Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
Gábor Kálmán szerint főként azt igazolják, hogy a magyar oktatási rendszer a felsőfokú képzés expanziója ellenére megmaradt szelektívnek, tehát a társadalmi mobilitás esélye nem javult. (Például: a hallgatói összetételt tekintve az összesített rangsorok előkelő helyén álló orvosi egyetemeken a legmagasabb az olyan diákok aránya, akik idegen nyelvet beszélő, diplomás családból származnak. ) Fábri szerint kicsit félrevezető, hogy a diplomákon csak a kögazdasági értéket kérik számon (jövedelem, státus), mert a boldogulásnak, az elégedettségnek ennél szofisztikáltabbak a fokmérői. Az egyetemek és főiskolák érzékelhetően odafigyelnek a rangsorokra: a "nagyok" az összesítésekben aratnak, a "kicsik" pedig mindig találnak olyan adatsort, amiben jó helyen állnak és amire fel tudják fűzni a kommunikációjukat. A munkaerőpiacot a nagy presztízsű intézmények iránti hagyományos tisztelet hatja át, ami az oda járó egyetemisták szerint nem minden esetben (lásd tanár-diák kapcsolat, tanári odafigyelés) indokolt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem érte el a legjobb eredményt a magyar felsőoktatási intézmények közül a brit Quacquarelli Symonds (QS) friss rangsorában. A brit QS szerdán jelentette meg legújabb EECA (East Europe & Central Asia) rangsorát, amelyben az SZTE a 29. helyet szerezte meg – írja közleményében a szegedi egyetem. A feltörekvő kelet-európai és közép-ázsiai régióból idén 450 felsőoktatási intézmény szerepel a QS-listán. Magyarországról az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a 26. helyen áll, a szegedi egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együtt a 29., a Debreceni Egyetem pedig a 40. helyen végzett. A Pécsi Tudományegyetem a 60., a Budapesti Corvinus Egyetem a 68., a Pannon Egyetem a 106., a Szent István Egyetem (ma már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) a 110., a Miskolci Egyetem a 140., a Széchenyi István Egyetem a 150., az Óbudai Egyetem a 186.
A PTE az éghajlatváltozás elleni fellépés részterületén lett a legjobb magyar egyetem – a teljes rangsorban 45. –, itt az oktatási-kutatási tevékenységek mellett a helyi és regionális szervezetekkel való együttműködéseket, az energiafelhasználást és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében tett lépéseket vizsgálták.
Az első helyen idén holtversenyben az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem áll. 2021. május. 26. 16:32
Tíz magyar egyetem került fel a világ legjobbjai közé: friss szakterületi lista
ELTE, BME, SE: összesen tíz magyar egyetem került fel az Academic Ranking of World Universities (ARWU) szakterületi rangsorára. 2021. március. 10. 11:04
Friss nemzetközi rangsor: négy magyar egyetem került a legjobb 200-ba
Több magyar egyetem is előkelő helyet szerzett a Times Higher Education (THE) feltörekvő gazdaságok felsőoktatási intézményeit vizsgáló rangsorán. A Semmelweis Egyetem a top100-ba is befért a 64. helyezésével. Eduline
2020. 29. 12:56
Újabb felsőoktatási rangsor: öt magyar egyetem is remekelt
Öt magyar egyetem is felkerült a Times Higher Education (THE) társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listájára. A legjobb eredményt a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem érte el. 2020. 28. 14:53
Friss világrangsor: hat magyar egyetem élettudományi képzései a legjobbak között
A Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem is bekerült a Times Higher Education (THE) élettudományi képzéseket rangsoroló listájába.